HTML

Esztergomi Tükör

Esztergomról, Városunkról, a Városról. Fórum Esztergom jobbérzésű polgárainak. Hajrá, Esztergom!

Friss topikok

Linkblog

Akiknek ma is profit a negyven éve nem működő szénrakodó

2008.09.29. 12:59 Esztergomi Tükör

Reflex -- Egy hét után: rovat a Tükörben.

Vagyis új rovatot indítunk, tulajdonképpen az elsőt az Esztergomi Tükörben.

A rovat címe egyelőre Reflex, ami nem egy béna utalás a Tükörre, nem.

Hanem utalás arra, ami a polgári érdeklődő énünket, attitűdöt, alaptevékenységeket (észlelés, gondolkodás, vélemény, ilyesmik) megkülönbözteti a baloldali érdek-éntől (nézés, bámulás, hülyülés, hazudás, öszödibeszéd, ti-ti-ti-ti-tá!, mint a nagy V. szimfónia, a Sors, da-da-da-dám!, meg lopás, ta-dám!).

Első Reflexünk reflektál a testületi ülés közvetítésére. Testületi ülés az ETV-n, benne egy érdekesség, hopp-hopp!

Röviden a tartalomból: Miavecz Jenőnek mint a Váltótér Alapítvány kurátorának hajlik maga felé a keze, de lebukott.

Egy műemlék sorsa a kommunizmus végén

Bővebben: a Váltótér Alapítvány megkapta a régi szénrakodót. Ha nem ugrik be: a Várból, vagy a régi Kompkikötő rámpájáról, vagy a Mária Valéria hídról el kell nézni dél-délnyugatnak, van egy fura építmény, a Duna fölé hajlik, oda futottak ki a szenek, amíg volt szén, ott rakták vízre, hajóra a jó barnaszenet.

Na, a „semmi szükség nincs rá” rakodónak elébb funkciója szűnt meg, aztán rohasztották az évek, a hanyagság. Aztán a privatizáció kellős közepette a Dorogi Szénbányák alapítványt hozott létre, amibe bevitte a létesítményt.

Milyen egyszerű volt ez akkor: bevitte. Egy műemléket. Mint tulajdonos. Továbbadott. Egy alapítványba. Gyanús, mi? Az építmény további sorsa csak erősíti ezt a gyanút. Na meg az, hogy Miavecz Jenő kurátorkodik az alapítványban. Az Alapítványról cikkünk végén bővebben.

Teherkompot a két part közé!

Meggyes Tamás programja már 2000-ben ismertetett egy tervet, amit megvalósítva teherkomp kötné össze a párkányi és az esztergomi ipari övezetet és úthálózatot. Néhány az okok közül:

1. a párkányi kikötői és vasúti teherfuvar-kapacitások és a Nyergesújfalu-Esztergom ipari övezet termelőkapacitásainak összekapcsolása, a beteg 10-es út és a csekély vasúti szállítási lehetőségek helyettesítése a Duna túloldalán,

2. az Ipoly-völgy és Esztergom térségének összekötése a szobi vasúti (alacsony, szállítást akadályozó) és a teherforgalom elől elzárt Mária Valéria híd kikerülésével,

3. Esztergom térségének észak felé kiszállítási lehetőség biztosítása Pozsony, Nyitra, Zsolna, a Garam-, az Ipoly-völgy felé.

Na, ez a teherkomp ma már járhatna, ha nem jön közbe a Dorogi Szénbányák privatizációs manővere és a Váltótér.

De közbejött.

Közbejön a Váltótér

Túl azon, hogy semmit a rakodóért nem tettek, és ezért az ipartörténeti érték el fog pusztulni, elgáncsolták a teherkompot.

A rakodóhoz ugyanis tartozik egy földsáv. Egy kis Duna-part, amit az alapítvány nem is használ.

Ehhez a földsávhoz Esztergom szeretett volna hozzájutni, mert a teherkomp létesítéséhez szükség lenne rá.

A telket felmérték, a szakértők 5 millió körüli árat tartottak elfogadhatónak. Az alapítvány 16 milliót, vagyis a háromszorosát kérte. Már ennyiért is megmorogták volna a Váltóteret, de az önkormányzat és az Ister-Granum Eurorégió nem brusztolt, hanem az idő rövidségére és fogyó természetére tekintettel beleegyezett az árba.

Az idő sürgetett, éppen lejárt egy pályázati beadási határideje, amin 100 milliót lehetett elnyerni a teherkompra, így a szerződést elkészítették. Ment is az önkormányzati-régiós ember a papírokkal egy nappal a pályázat beadása előtt Váltótérékhez. Ott azonban kosarat kapott, nem aláírást. A követelést immár 30 millióra, a reális ár hatszorosára húzta fel a múzsáktól ihletett társaság.

A százmilliós pályázati támogatást tehát elbuktuk.

Pénzt ÉS életet!

Nem a 30 millió miatt. Az irreális összegen még lehet vitatkozni. Hanem az idő lejárt.

Nyilvánvalóvá vált: a Váltóteret nem pusztán anyagi haszonszerzés motiválta. Hanem a szándékos károkozás.

 

 

Egy nap alatt nincs plusz 14 millió. Ahhoz testületi döntés, szerződés megfogalmazása, eljárások szükségesek. A Váltótér pontosan tudta, mit ér a telek, hogy mennyit kért érte, hogy mennyit nyert rajta. És azt is tudta, milyen kárt okoz nekünk.

A teherkomp Esztergom 30 000 lakóját, Párkány és Dorog 14-15 000 lakóját, Tát, Süttő, Nyerges, Muzsla, Zseliz stb. soktízezer lakóját szolgálná. Térségünk gazdasági életét szolgálná. Közös érdekünk: Esztergomé, Párkányé, Dorogé, a Magyar és a Szlovák Köztársaságé. Mindkét Duna-part munkásaié.

Ezt az érdeket dobta sutba az alapítvány, benne Miavecz Jenő mint alapítványi kurátor.
Most hagyjuk, hogy e kurátorsággal még el is dicsekszik a testületi ülésen.

De mondja már meg valaki, az Ez Van miért nem ezekkel a panamákkal foglalkozik?

Az Ez Van miért képviselőink soha nem létezett „ingatlanügyeiről" hazudozik?

A váltóteres rakodóról

Szóval jött egy művészcsoport, aminek odaadták, afféle performance-os, kiállítós, gondolkódósarkocskának.

A Váltótér nem sok mindenről lett híres. Nézzük a Hídlap roppant udvarias fogalmazását: „Az alapítvány az elmúlt 14 évben több pályázaton, illetve kiállításon, bemutatón próbálta érvényesíteni elképzeléseit, az európai szinten is egyedülálló adottságú dunai rakodó így vált, ha nem is fizikailag, de szellemileg egy kreatív alkotóközösség műveinek, projektjeinek modelljévé, mi több a művészek múzsájává, ihletőjévé.

Az, hogy a „dunai rakodó így vált, ha nem is fizikailag, de szellemileg egy kreatív alkotóközösség műveinek, projektjeinek modelljévé, mi több a művészek múzsájává, ihletőjévé”, azt ugye tudjuk értelmezni.

1. a fizikai felújításra, rendbetételre nem futotta, talán meg sem próbáléták, a berendezés nem is arra kellett (ezt erősítik a későbbi fejlemények, ld. lejjebb),

2. a váltóteres művészek sem sokat foglalkoztak vele (ezt erősíti az 1., meg a 4.),

3. sőt rá sem bagóztak, miért is tették volna, amikor jobb dolguk van "Pesten" -- vagyis bárhol máshol, csak nem itt, Esztergomban,

3. ha hozzátesszük mindazt, amit hallottunk a művészeti produkciókról (semmi), akkor kiderül: a modellé, sőt múzsává válás lózung, üres szófia beszéd, orwelli duplagondol -- a cikk sem tud olyan „terméket”, outputot felsorolni, ami a komoly vállalkozásnak legalább illúzióját keltené.

Szóval mondja már meg valaki, az Ez Van miért nem ezekkel a panamákkal foglalkozik?

Az Ez Van miért képviselőink soha nem létezett „ingatlanügyeiről" hazudozik?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://esztergomitukor.blog.hu/api/trackback/id/tr18687138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása