Nem mindenkinek öröm a mélygarázs
Miközben Esztergom első mélygarázsának jövő pénteki átadására készülnek az önkormányzatnál és az építő Giegler Kft-nél, meg kell emlékeznünk a beruházásra rossz fényt vető Nyíri Attiláról, az MSZP esztergomi frakcióvezetőjéről. A képviselő az építés, sőt már az azt előkészítő munkák során támadást indított a Hotel Mária Valéria és az alatta tervezett parkolólétesítmény ellen. A Giegler Kft. tavaly ősszel elkezdte a munkákat a volt nyári napközi területén, ami ideiglenesen az Aquasziget Élményfürdő vendégeinek autóit fogadta be, majd tavaly decemberben néhány nap alatt elbontották a Helischer József Könyvtárnak addig otthont adó épületet.
Nyíri Attila nem pihent
Míg a beruházó, a kivitelezők, no meg az esztergomi helyhatóság az építés esztendejének Újévét köszöntötte, Nyíri Attila MSZP-s önkormányzati képviselő interpellációra készült. Míg Gimesi Sándor azt tervezte, hogy 2009. decemberére megnyitja a szállodát, az MSZP-frakcióvezető levelet fogalmazott.
A január 17-i testületi ülésen Meggyes Tamás polgármesterhez a következő szavakkal fordult Nyíri Attila: „látjuk, hogy borzalmas nagy építkezés kezdődött, folyik egy…építkezés… nem tudom, van-e építési engedély erre, én bízom benne, hogy van, mert nehogy abba a zsákutcába fussunk… hogy itten jelentős bírságot kelljen kiróni erre az építkezésre. Nehogy beleszaladjunk valami olyan dologba, amibe nem kellene beleszaladnunk a későbbiek során…”
A mundér és a becsület
Jól érezhető a küzdelem a szavakkal: Nyíri nagyon nem szeretné, ha az derülne ki szavaiból, hogy szerinte márpedig nincs engedély. Azért kiderült ez is. Hiszen a cinikus „borzalmas nagy építkezés… nem tudom, van-e építési engedély… bízom benne…” után háromszor tesz homályos utalást arra, mi történne, ha mégsem lenne: „zsákutca, jelentős bírság, olyan dologba szaladni, amibe nem kellene”.
Másrészt viszont támadnia kell. Milliárdos, a város hosszútávú fejlődését, a vendéglátást meghatározó, ráadásul az Élményfürdő kihasználtságát bővítő beruházás folyik. És azt a helyi MSZP-sek soha nem nézték jó szemmel. Ha pedig nő a fürdő látogatottsága, bevétele, akkor romba dől minden hazugság, amit évek óta harsognak a helyi szocialisták pénzherdálásról, állandó veszteségekről, fölösleges és versenyképtelen fürdőről.
„Bú, s kétség…”
Tegyük hozzá: kétségbe vonja azt is, hogy a beruházás megvalósul-e egyáltalán. Szerinte a Giegler nem alkalmas vagy képes arra, hogy a tervezett építkezést elvégezze. Sőt azt sem hiszi el, hogy a kft. a szerződés szerint megvásárolja a szállodatelket az önkormányzattól.
A következő hétfőn, 21-én levelet ad át (személyesen?) a jegyzőnek, dr. Marosi Györgynek. A levél tartalma ugyanez: a cég szerződés szerint fizetett-e, és rendelkezik-e a szükséges engedéllyel.
Ám ez így Nyírinek nem lett volna ügy. Nem eléggé lett volna az. Mit volt mit tenni, ismét klaviatúrát ragadott, és még mielőtt a jegyző válasza két hét múlva megérkezhetett volna, közzétette fejtegetését a Hídlapban is. Tudta ugyanis nagyon jól, hogy a válasz romba döntené az építési engedélyt és a telekár-kifizetést hiányoló elméletét. Cselekedett hát. Az újságban megjelentetett képviselői írásában gyorsan megismételt minden vádat.
Állítmány, alany, tárgy, értelem
A kérdező forma csak a porhintés, hogy jogi úton nehezebb legyen elégtételt adni azoknak, akiket Nyíri megtámadott. A lényeg újra a sugalmazás. Annak sugalmazása, hogy nem fizették ki az önkormányzatot, hogy nincs építési engedély, hogy a cég amúgy képtelen lenne a beruházást megvalósítani. Persze a háttérben a városi ellenzék véleménybörzéje, a szeretgom is csatlakozott, hosszú fórumok indultak, mind arról, hogy a beruházás engedély nélküli, ha pedig mégis volna engedély, azt csak sundán-bundán szerezte.
Mágia és demagógia
Egy új, demagóg elemet immár részletesen is kifejt: ha a szállodának esetleg „elintézték” az építési engedélyt, persze gyorsan, és persze azért, mert talán „valamiért” előnyös helyzetbe akarja hozni Gimesit a városvezetés, akkor az „egyszerű embernek” miért kell várakoznia az építési engedély kiadására.
Arról persze szándékosan megfeledkezik, hogy a szálloda terveit nem egyszerűen beadták, de hosszan egyeztették az önkormányzat és a polgármesteri hivatal képviselői, szakemberei. Éppen ennek köszönhetően minden illetékes, minden engedélyező jó előre tisztában volt azzal, mit hogyan valósít meg a Giegler Kft., a közreműködők betéve tudták a terv tartalmát, sőt előre felkérték a céget a szükséges dokumentumok benyújtására.
Szándékos megfeledkezés: csak udvariasak vagyunk. Voltaképpen csak a szokásos szocialista hazugságtechnológia.
Lelepleződés élő adásban
Nyíri végül május 15-én, az ETV műsorában lepleződött le. A Köztér rendkívüli adásában már az újfajta „botránnyal”, a főleg az azóta a közéletből eltűnt Horváth Mihály és Miavecz Jenő képviselők által kavart „túl drága a mélygarázs”-üggyel foglalkoztak, ám a bevezetőben a riporter kérdésére, volt-e a cégnek építési engedélye, elismeri, hogy „természetesen (!) az elején nem volt”.
Ebben az sem ingatta meg, hogy megkapta a választ korábban, és az sem, hogy a stúdióban is rögtön reagált az építéshatóság vezetője. Sipos Sándor elmondta: minden engedélyköteles tevékenységet engedélyek birtokában végzett a vállalkozás.
De Nyíri legalább következetes, kitart az engedély tagadása mellett. Nem tekereg össze-vissza, mint neveletlen ölebecske, szájában a hazugsággal, amit hol így, hol úgy akar igazságnak láttatni. Nem egy szeretgom, na. A hazugság alól ez persze nem menti fel.
Elég tétel?
A Hídlapban május 24-én „Parkolásból politika” címmel cikk jelent meg, aminek bevezetőjében kitértek arra, hogy Nyíri megvádolta az építőt: engedély nélkül tevékenykedik. Akkor így folytatódott a szöveg: „Miután megmutatták neki a vonatkozó iratokat, nem kért elnézést az alaptalanul megvádolt vállalkozótól, nem kért elnézést az emberektől, tőlünk. Az eset következmény nélkül maradt. Mint annyi minden más MSZP-s kijelentés, cselekedet.”
Nos, ebben tévedett az újság, Nyíri tette nem maradt következmény nélkül.
Játék a betűkkel, szavakkal
Persze ne tessék gondolni, hogy elnézést kért, hogy fülét-farkát behúzva, megszégyenülve elkullogott. Nyíri perre ment, és bár bemutatták az első és a másodfokú bíróságon a leveleket, a szeretgomon megjelent vádakat és a Köztér-felvételt, mégis helyreigazításra kötelezték – a Hídlapot.
Nem foglalkoztak azzal sem a megyei bíróságon, sem a győri táblán, hogy Nyíri szavaiból és tetteiből egyértelműen kiderül az a sokak előtt (az ETV testületi tudósításának, majd később a mélygarázs-vitának a nézői, a Hídlap olvasói) hangoztatott véleménye, hogy engedélyek nélkül kezdődött az építkezés.
Mi végre és meddig?
Nyíri mélygarázs-ellenes háborúja nem példa nélküli Esztergom rendszerváltás utáni, vagy még szűkebben Meggyes Tamás polgármestersége idején zajlott történelmében. A Magyar Szocialista Párt esztergomi szervezete soha nem hagyta ki a lehetőséget, hogy egy-egy nagyobb beruházás kapcsán a város hosszútávú fejlesztéseit támadja. Tanúi voltunk ennek az Élményfürdő kapcsán, a Kanonok sori iskolák építése kapcsán, a Széchenyi tér kapcsán, most éppen a mélygarázs kapcsán. Nyíltan nem merik támadni a nagy többség által támogatott fejlesztéseket, jövőnket meghatároz beruházásokat.
Ám különböző „ügyeket”, álbotrányokat és műbalhékat kreálva igyekeznek a jó hangulatot, a bizakodást megfojtani, a város lakóinak a város vezetésébe vetett bizalmát megölni. Most, hála az építők hatékony, határidőket fegyelmezetten tartó munkájának és az önkormányzat vezetése eltökéltségének és kiállásának nem sikerült. De Nyíriék, az ünneprontók egyelőre még köztünk vannak.
