Első kép
Felfelé, csak felfelé tart
a düh a Jenőben,
Hazugságát hogy rá húzzák
följelentőjének.
Kórus hallik: „hazugjenő!”,
így dehonesztálják,
Mint veszett eb, úgy ugrál ő,
hiába csitít’nák.
Horányi őt csitítgatja,
de azt ugyan késő,
Kellett volna csitít’nia
följelentés előtt.
Búbánati iskolabuszt
próbált elkaszálni,
Gaz tettével gaz érdemit
Jenő így neveli.
Fenyegető levelei
iskolabusz-tárgyban
Mind megvannak, mind eltettük,
ha tagadná, kár az.
Megőriztük leveleit,
ha ezt eltagadná,
E förtelmes gaztetteit
más nyakba ha varrná.
Lejtő Jenő, följelentő,
neki az hoz hasznot,
Iskolabuszt Búbánatból
tiltana ki legott.
Jaj lenne iskolabusznak!,
jaj a gyerekeknek!,
Kik a busszal Esztergomba
járnak minden reggel.
Csúnya dolgot ígért Jenő,
ily óriás egy jellem,
Hogy a buszt ő megszüntetné,
ráadásul rögvest.
Második kép
Azt hazudta Lejtő Jenő,
"busz-contractus nincsen" -
Csak mutatja a vezető,
"hogyne lenne, kérem!"
A szerződést a buszsofőr
szépen felmutatja,
Mikor zsandár, meg a finánc
tőle azt akarja.
Mert a Jenő zsandárt küldött,
fináncot is hozzá,
Jenő-szóra nyüzsgött egyből
az útkaparóság.
Hazug szóra, Jenő-szóra
ment sok hivatalnok,
Kiderült, hogy Jenő szava
utolsóig álnok.
Hisz' e szitán még a gyermek
is átlát könnyedén,
„Hülye bácsik, így elkésünk” -
formálnak véleményt.
Ha a gyermek átlát rajta,
hogyne látna át más:
Praktikáját leleplezi
a jó Meggyes Tamás.
Harmadik kép
Azért hörög, azért ordít
Meggyesre a Jenő,
Mert Meggyes a Jenő-ármányt
szedegeti elő.
Szedegeti elő szépen
testület-ülésen,
Esztergomi tévénéző
oklulásaképpen.
Reáhúzta Meggyes Tamás
a vizes lepedőt,
Polgármester nem ereszti
a gaz kötekedőt.
Jenőt tette, gaz terv, orv csel
napvilágra így jut,
Hétköznapi természete
fénybe ím-így borult
Nincs ezen mit csodálkozni,
rég tudta mindenki,
Népművelő Jenőnek pár
gyermek az csak semmi.
Negyedik kép
Oly ádáz az indulatja,
hogy ha érdekében,
Vagy útjában gyermek állna,
legázolná kedvvel.
"Feláldozni nem restelled
ha érdeked diktál?"
Érdemtelen érdekember
hallja erkölcs szavát.
Hangja dörög a Moresnek,
ülésterem kiált:
- "Ülj le, Jenő, feljelentő
jobb lesz neked, meglásd"
- "Jaj lesz az iskolabusznak?
jajabb gyermekeknek?
Akik reggel Esztergomba
tanulni járnak el?"
- "Jenő, példát ígyül mutatsz?
tanulná a gyermek?"
- "Talpig jellem népművelő!
utódot így nevelsz?"
- "Politicus életműved
romban hever, bénán,
okulj abból! 'köpedelem' -
tartják róla, méltán."
- "Fejed lehajtsd, fel ne emeld,
úgy sunnyogj el, némán!"
- "Mint kenguru, ugrándozz el,
kitömött erszénnyel!
Ahogy tömted, olyat ember
becsülettel szégyell."
Ötödik kép
Így búcsúzik a Jenőtől
padsor, ülésterem,
Búcsúztatom, többé nem jő
új sor tollamra sem.
Nyolcas-hatos sorok sorát
legott berekesztem.
Elfogynak mind soraim hát,
mint harmat a réten,
Tisztán szólott az igazság,
szavam által renden.
Nem úgy, mint a Jenő-ármány,
annak vége nincsen.
Nem, amíg majd Esztergomban
új szavazás nem lesz:
Kétezer és tizedik év
hozza annak sorát,
Jenő-mentes testületet,
jó kedvet, áldomást.
Ennek közeli képével,
reményével telve
Búcsúztatom e versemet,
teljék kedvük benne!